 |
 |
|
Írta: Domonkos Ágnes
|
 |
EVEZÉS
Víz, mozgás, harmónia
|
Az EVEZÉS az emberi izomzat egészét harmonikusan fejlesztő, állóképességet és jó mozgáskoordinációt egyaránt biztosító mozgás.A klasszikus evezős sport jellemzője, hogy az evezősök a menetiránynak háttal, guruló ülésen ülnek, és a hajók oldalához rögzített villaszerkezetre támaszkodó lapátokkal eveznek váltott- vagy párevezős hajóban.
Egy mozgás, ami segíti a mozgást
Az evezés, az úszás mellett az egyik legátfogóbb csontvázalakító és izomfejlesztő mozgás, a gerincferdülés megelőzésére, annak korrigálására a leghatékonyabb testedzés. Mindazoknak ajánljuk, akik komolyan veszik, hogy jövőjük szellemi gazdagodása mellett, a testük karbantartása is a jólét sikertényezője. A saját egészség megőrzésében az EVEZÉS kulcsfontosságú szerepet játszhat.
 |
Elérhetőség:
Domonkos Ágnes TTVE titkár
Mobil: 30 657 40 49
e-mail:
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
www.ttve.hu |
E V E Z É S
Hazánkban a klasszikus evezős sportágnak több mint egy évszázados hagyománya van. A sportág meghonosítója gróf Széchényi István volt, aki 1827. május 16-án reggel 6 órakor két angol barátjával, Thomas Hallifax és John Barneby urakkal Bécsben, a práterbeli Lusthausnál beült Széchenyi kétevezős, kormányos kishajójába, és még tíz óra előtt megérkeztek a pozsonyi hídhoz. Azóta a vízi túrázók hagyományszerűen ezt az eseményt tekintik az első sportszerű evezőstúrának.
A Magyar Evezős Szövetség 1893-ban alakult, ezzel a Nemzetközi Evezős Szövetség (FISA) egyik legrégebbi tagszervezeteként került bejegyzésre.Tatán 1970-ben rendeztek először nemzetközi evezős versenyt, a Női Evezős Európa Bajnokságot, melyre a FISA szabályainak megfelelő evezőspályát alakítottak
ki. A létesítmények évekig biztosították további hazai versenyek rendezését, de a tatai kedvezőtlen széljárás miatt a 80-as évektől a versenyek helyszíne Szegedre és Velencére került át, így 1992-ig szinte megszűnt az evezés a városban.
|
|
|
|
|
|
Írta: Hetényi Tamás
|
|
„Navigare necesse est” – tartja a régi mondás és mi, a tatai tavak partján élők csak egyetérthetünk vele. Ha víz van, hajó is kell rá – de legalább csónak. A Tata-tóvárosi Vízisport Egylet megalakulásához is valószínűleg ez az egyszerű felismerés vezethetett. Tata mai „civil” társadalmának derékhada, a különféle klubok, egyesületek, körök, baráti társaságok túlnyomó része a rendszerváltozást követően, az 1990-es évek elején alakult. Az öreg-tavi evezősök egyesülete, mely ma egyike a legjellegzetesebben tatai civil szervezeteknek, szintén ebben az időszakban, éppen 10 éve szerveződött meg.
A Tata-tóvárosi Vízisport Egylet az evezős utánpótlás helyi bázisa, egy évtizedes működése során rengeteg tatai és környékbeli fiatal tanulhatta meg az egylet színeiben sportolva a vízen közlekedés csínját-bínját. Jó tataiakhoz illően az egylet tagjai az evezés mellett a városi „vizes” hagyományok újraélesztését is célul tűzték ki maguk elé: a Víz, Zene, Virág Fesztivál keretében évek óta sikerrel szervezik meg a Tatai Regattát. Az evezősök nemcsak (ki)használják kedvenc elemüket, a vizet, hanem szolgálják is: gyakran és örömmel vesznek részt olyan környezetvédelmi megmozdulásokban, mely a természetes vizek védelmének fontosságára hívja fel a figyelmet.
A Tata-tóvárosi Vízisport Egylet 10. születésnapján Tata Város Önkormányzata és a tatai sportbarátok nevében elismerésemet fejezem ki az evezősöknek eddigi sportsikereikért és köszönöm városunkért végzett önkéntes munkájukat is. Az elkövetkezendő évekre valamennyiüknek jó egészséget, erőt kívánok és további szép eredményeket az evezőssport területén. Hiszen – hajózni szükséges… |
|
|
|
|
