Szombat reggel 8 óra, gyülekező a Berta-malom előtt. A Zöld Sziget Kör szervezésében ünnepélyesen megnyitják a XV. Mikovinyi Sámuel emléktúrát. Mivel mi sem maradhattunk ki a jóból, gondoltuk, felavatjuk a TTVE új üdvöskéjét, egy 4 személyes kenut. Velünk együtt közel 500 ember várta a fél 10-et, hogy vízre engedhessék úszó járműveiket. Itt nemcsak kenukra, kajakokra és ladikokra gondolok, ugyanis volt, aki raklapon tette meg a 13km-es távot. De öltözékben is nagyon változatos volt a túra. Láttunk kalózokat, vikingeket, műtősöket, sőt ősmagyar ruhába bújt résztvevőket is.

Az indulásánál látván a folyó sodrását kissé hezitáltunk, de lesz, ami lesz alapon (és mivel pakoltunk váltásruhát, mert hát biztosra kell menni) mégis folyóra, azaz érre szálltunk. Az elsők közt indultunk, de az utánunk érkezők csakhamar beértek és elhagytak minket nagytestű szállítójárművünk végett. Később viszont ez a lomhaság a mi javunkra fordult a nagyobb zúgóknál, zsilipeknél. A túra legnagyobb problémáját egy hatalmas zsilip okozta, ez azonban senkinek sem szegte kedvét. Kiszálltunk, megkerültük az akadályt, majd újra vízre tettük a hajóinkat. Itt a bátrabbak megpróbáltak leereszkedni több-kevesebb sikerrel, főleg kevesebbel. Útközben gyönyörködtünk a táj szépségében, és élveztük a kellemes időjárást.

Az utolsó szakasszal sajnos sok indulónak meggyűlt a baja, de ez is teljesíthető volt. Szerencsére mi megúsztuk egy átázott nadrággal. Innen 1-200 méterre már láthattuk a célt. Kikötés után vacogva sétáltunk át a bográcsokhoz, ahol istenien elkészített, forró babgulyás várt a viharvert csapatra. A célban a leves mellé mindenki átvehette az oklevelét, ami tanúsította, hogy teljesítette ezt a kellemes hétvégi kalandot.

Csak ajánlani tudom mindenkinek: jó móka, kedves és jófej emberek, kis kaland a családnak.

Reméljük jövőre is lesz alkalmunk részt venni a rendezvényen.

Laposa Gergő